2014. október 17., péntek

2.rész/Egy átlagosnak induló nap...

Ahhoz, hogy gyűlöld, valaha szeretned is kellett..
A megszokott időben keltem fel,bár hétvége volt.Nagy meglepetésemre a nappaliban elnyúlva feküdt Suzy és Jason és békésen aludtak.Gondoltam egy kicsit kitolok velük.Fogtam két serpenyőt és összecsaptam őket a fejük felett. Suzy sikított egy nagyot,Jason pedig ijedtében leesett a kanapéról.Én meg csak fogtam a hasam és fuldokoltam a nevetéstől.Nem átlagos életem van az száz.
-Nina,te normális vagy?-ordítozott velem Suzy.
-Persze,mit gondoltál mi vagyok?
-Hát...mondjuk egy idióta!Te mit szólnál ahhoz,ha én csinálnám ugyanezt veled?Szerintem neked sem tetszene.
-Jaj,ne legyél már ilyen,csak vicc volt!
-Ja,viccelődj mással!-mondta,majd felment a szobájába és becsapta az ajtót.
-Készítek reggelit!-mondtam Jason-nek,aki még mindig nem értette Suzy viselkedését.Na jó,személy szerint én sem.Miért akadt ki ennyire?Hiszen csak egy vicc volt.Bementem a konyhába és elővettem a reggeli elkészítéséhez szükséges eszközöket.Mivel palacsintát csinálok,ezért nem kell valami sokat dolgoznom vele.Bekevertem a tésztát és készítettem is az elsőt.Egy 15 perc alatt elkészültem 25 darab palacsintával.Anyáék már dolgozni voltak,ezért csak hármónkra kellett reggelit csinálnom.Felkiabáltam Suzy-nak,Jason-t pedig hívtam az asztalhoz.Mindenki leült és megette a kajáját.
-Köszi Nina!Én a hétvégére elmegyek a barátnőmhöz,úgyhogy ne várjatok haza!-mondta J,majd felsétált a cuccáért és elment. Suzy felkelt az asztaltól és indult volna a szobájába,ha meg nem állítom.
-Neked meg mi a franc bajod van?Nem tettem szerintem semmi rosszat,hogy ennyire utálj!
-Nem utállak,csak ideges vagyok valakire!
-Jó és kire?Legalább akkor nem rajtunk töltenéd ki!
-Ahhoz semmi közöd!Észben tartom!
Ezzel le is zárta a beszélgetést és bement a szobájába.Gondoltam egyet és elmentem a közeli cukrászdába,mert sütit volt ehetném.
Mikor odaértem kifáradva ültem le az egyik asztalhoz.Csörgött a telefonom,szóval muszáj volt felvennem.
-Halló!
-Szia!Noah vagyok!Nincs kedved eljönni velem valahova?
-De persze!
-Akkor találkozzunk a cukrászda előtt 10 perc múlva!
-Oké,akkor a cukrászdánál!Szia!
-Szia!Sietek!
El sem tudom hinni!Most komolyan Noah elhívott magával valahova.Mindjárt eldobom az agyam.Annyira izgulok.Vajon milyen lesz a mai nap?10 perc sem kellett és Noah már itt is volt.Odamentem hozzá és megöleltem.
-Szia,jó újra látni!-mondta,majd viszonozta ölelésemet.
-Szia!Téged is!Hova megyünk?
-Mondjuk sétálni,aztán majd még eldöntjük!
-Részemről rendben.
A közeli park felé vettük az irányt,ahol a múltkor is összefutottunk.Óriási meglepetés fogadott.A húgom már megint ott volt azzal a sráccal és éppen megpuszilták egymás száját.
-Na jó,mi a franc folyik itt?-mentem oda hozzájuk.
-Nina??!!Te mit keresel itt?
-Az most ne érdekeljen,ki ez a gyerek?
-Ő a pasim képzeld!
-És mi a neve?
-Ha nagyon érdekel Kevin. Ezek után végképp semmi közöd a továbbiakhoz.Sziasztok!-mondta,majd le is léptek.
-Hát ez fura volt!-mondta Noah.
-Nekem mondod!
-Mindegy,menjünk inkább.Gyere!-azzal felkapott a hátára és elkezdett szaladni.Kiértünk a város füves területéhez,tehát az itteni focipályához. Noah végre lerakott a földre és szembe fordított magával.
-Tudod,vannak olyan pillanatok,amik szebbek,mint a csillagok!-mondta,majd közelebb húzott magához és megcsókolt.
-Hú,ez...nem jutok szóhoz!
-Gyere,későre jár,menjünk haza!-mondta,majd összekulcsolta kezeinket és hazakísért.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése