Teljesült minden mit kívánni tudtam, melletted mindenem megvan mit valaha álmodtam. Minden nap jobban hiányzol nekem, nélküled elvesznék azt hiszem...♥
Miután anyával elkészítettük a kaját,szóltunk a többieknek,hogy ideje lenne vacsorázni.Mindenki fogta magát és leült az asztalhoz.Anyával kitettük az ennivalót az asztalra és szedtünk mindenkinek.
-Nina,milyen volt a napod?-kérdezte tőlem anyu,miközben elzárta a tea alatt a vizet és visszaült enni.
-Hát...nem valami csúcs szuper!
-Miért?Mi történt?
-Csak Jake!Történt egy kisebb vita köztünk és eléggé durva dolgokat vágott a fejemhez.Mindegy inkább ne beszéljünk erről!-mondtam,majd megfogtam Noah kezét.
-Minden rendben?-kérdezte,mert látta,hogy nem érzem magam valami fényesen.
-Persze,semmi bajom!-mondtam,ami nem teljesen volt igaz.Sőt...egyáltalán nem volt igaz.Teljesen összetörtem.Azt hittem,hogy Jake a barátom,de ezek szerint tévedtem.Bíztam benne,erre olyan dolgokat vág a fejemhez,amikről nagyon jól tudja,hogy fájnak.
-Anya,felmehetek a szobámba?-kérdezte Suzy,mert láthatólag befejezte a vacsorát.
-Persze kicsim!Aludj jól!-mondta anya,majd bepakolta a mosatlant a mosogatóba.
-Anya,mi Noah-val beülünk a nappaliba filmezni,oké?
-Persze menjetek csak!Mi pedig elmegyünk aludni,mert attól,hogy nektek itt a szünet,nekünk még dolgozni kell!Jó éjt!
-Jó éjt!
Noah és én bementünk a nappaliba,bekapcsoltuk a tv-t és beszélgetni kezdtünk.Az ölébe ültem,ami valljuk be kellemes volt.
-Noah,el kell mondanom valamit!
-Mondd!Mi az?-kérdezte és felém fordította a fejét.
-Azt hiszem,tudom mit érzek irántad!
-És mit?
-Szeretlek!Örökké és annál tovább!-mondta és mosolyogtam.
-Én is szeretlek!Örökké és annál tovább!-mondta,majd megcsókolt.Talán ez volt az a csók,amibe a legtöbb érzelem volt.Mondhatom talán az első igazi csóknak is.Hát mint minden szép pillanat ez is véget ért a bátyám miatt.
-Alvás van gyerekek!-röhögött a saját szemétségén Jason.
-Mi lenne,ha most eltűnnél?És még mielőtt anyáéknak akarnál valamit mondani,csak megcsókolt!
-Nina,ne találgass már ki ilyen hülyeségeket!Még ha más történt volna,akkor sem árulkodnék!Ahhoz túl fontos vagy a számomra!Most megyek,szóval jó éjt!
-Köszi!Jó éjt neked is!-mondtam,majd Noah mellkasára feküdtem és próbáltam elaludni.Azt hiszem,olyan 5 perc alatt sikerült is.
**Reggel**
Mikor reggel felébredtem,Noah már régen fel volt.Megpusziltam,majd felkeltem,hogy igyak egy pohár vizet.Amikor indultam volna,megszólalt a telefonom,hogy érkezett egy SMS-em. Jake küldte.
Jake üzenete:
Szia Nina!Nagyon sajnálom,amit tegnap mondtam tudod,hogy nem úgy gondoltam.Fontosabb egy hülye veszekedésnél a barátságunk.Remélem meg tudsz nekem bocsájtani! Jake xoxo
Én üzenetem:
Szia Jake!Nagyon sajnálom,de ezt nekem nem ilyen könnyű meg nem történté tenni!Tudod,bíztam benned,számítottam rád és azt hittem,hogy a legjobb barátom vagy,erre olyanokat vágsz a fejemhez,hogy pont én kellek egy olyan srácnak,mint Noah!Hát képzeld,igen pont én kellek neki! Téma lezárva!
Írtam vissza neki,ezt a sokatmondó üzenetet. Noah furcsán nézett rám,mert mikor visszamentem,majdnem elsírtam magam.Na jó,el is sírtam magam.
-Hé Nina,mi a baj?-jött oda hozzám és megölelt.
-A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. S ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen.
-Én itt vagyok neked!Értem,hogy miről beszélsz és azt is tudom,hogy Jake zavar.
-Honnan?
-Hát...tudom,hogy csalódtál benne és ezért vagy ilyen szomorú!
Ahelyett,hogy mondtam volna valamit,még szorosabban hozzá bújtam,amikor Jason lépett be az ajtón és totál ki volt akadva.
-Minden rendben?-kérdezte,mert látta,hogy nem érzem magam valami fényesen.
-Persze,semmi bajom!-mondtam,ami nem teljesen volt igaz.Sőt...egyáltalán nem volt igaz.Teljesen összetörtem.Azt hittem,hogy Jake a barátom,de ezek szerint tévedtem.Bíztam benne,erre olyan dolgokat vág a fejemhez,amikről nagyon jól tudja,hogy fájnak.
-Anya,felmehetek a szobámba?-kérdezte Suzy,mert láthatólag befejezte a vacsorát.
-Persze kicsim!Aludj jól!-mondta anya,majd bepakolta a mosatlant a mosogatóba.
-Anya,mi Noah-val beülünk a nappaliba filmezni,oké?
-Persze menjetek csak!Mi pedig elmegyünk aludni,mert attól,hogy nektek itt a szünet,nekünk még dolgozni kell!Jó éjt!
-Jó éjt!
Noah és én bementünk a nappaliba,bekapcsoltuk a tv-t és beszélgetni kezdtünk.Az ölébe ültem,ami valljuk be kellemes volt.
-Noah,el kell mondanom valamit!
-Mondd!Mi az?-kérdezte és felém fordította a fejét.
-Azt hiszem,tudom mit érzek irántad!
-És mit?
-Szeretlek!Örökké és annál tovább!-mondta és mosolyogtam.
-Én is szeretlek!Örökké és annál tovább!-mondta,majd megcsókolt.Talán ez volt az a csók,amibe a legtöbb érzelem volt.Mondhatom talán az első igazi csóknak is.Hát mint minden szép pillanat ez is véget ért a bátyám miatt.
-Alvás van gyerekek!-röhögött a saját szemétségén Jason.
-Mi lenne,ha most eltűnnél?És még mielőtt anyáéknak akarnál valamit mondani,csak megcsókolt!
-Nina,ne találgass már ki ilyen hülyeségeket!Még ha más történt volna,akkor sem árulkodnék!Ahhoz túl fontos vagy a számomra!Most megyek,szóval jó éjt!
-Köszi!Jó éjt neked is!-mondtam,majd Noah mellkasára feküdtem és próbáltam elaludni.Azt hiszem,olyan 5 perc alatt sikerült is.
**Reggel**
Mikor reggel felébredtem,Noah már régen fel volt.Megpusziltam,majd felkeltem,hogy igyak egy pohár vizet.Amikor indultam volna,megszólalt a telefonom,hogy érkezett egy SMS-em. Jake küldte.
Jake üzenete:
Szia Nina!Nagyon sajnálom,amit tegnap mondtam tudod,hogy nem úgy gondoltam.Fontosabb egy hülye veszekedésnél a barátságunk.Remélem meg tudsz nekem bocsájtani! Jake xoxo
Én üzenetem:
Szia Jake!Nagyon sajnálom,de ezt nekem nem ilyen könnyű meg nem történté tenni!Tudod,bíztam benned,számítottam rád és azt hittem,hogy a legjobb barátom vagy,erre olyanokat vágsz a fejemhez,hogy pont én kellek egy olyan srácnak,mint Noah!Hát képzeld,igen pont én kellek neki! Téma lezárva!
Írtam vissza neki,ezt a sokatmondó üzenetet. Noah furcsán nézett rám,mert mikor visszamentem,majdnem elsírtam magam.Na jó,el is sírtam magam.
-Hé Nina,mi a baj?-jött oda hozzám és megölelt.
-A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. S ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen.
-Én itt vagyok neked!Értem,hogy miről beszélsz és azt is tudom,hogy Jake zavar.
-Honnan?
-Hát...tudom,hogy csalódtál benne és ezért vagy ilyen szomorú!
Ahelyett,hogy mondtam volna valamit,még szorosabban hozzá bújtam,amikor Jason lépett be az ajtón és totál ki volt akadva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése